Az 526 méter magas Somos-kő vulkáni eredetű kőzetből, bazaltból épül föl. A kb. 5 millió éve lezajlott vulkanizmus során kemény kőzet keletkezett, mely ellenállóképessége révén az idők folyamán környezete fölé tudott magasodni, ezzel kiváló helyszínt jelölve ki a vár építőinek. A szirten ülő építményből nagyszerű a kilátás a Medves-fennsík felé, a szomszédos Salgóvárra és a Karancs tömbjére. A rom egyébként meglepően változatos helyszín: találunk itt kiépített pallókat remek panorámával, zárt, hűs levegőjű helyiségeket, fedett tornyot és magas falakat is.

A vár építését állítólag IV. Béla király ígérte meg a helybélieknek, de végül a Kacsics nemzetség emelte azt valamikor a 13. század második felében. Az épület következő évtizedei bővelkedtek a fordulatokban: rövidesen Csák Mátéhoz, majd tőle a királyhoz került. A török megszállásig további tulajdonosai voltak Somoskő várának. A török 1576-ban foglalta el, de a Balassi Bálintot is soraiban tudó seregnek köszönhetően már 1593-ban újra magyar kézre került. A következő évszázadokban előbb megerősítették, de a Rákóczi-szabadságharcban már nem jutott fontos szerephez, végül 1711-ben a császári csapatok felgyújtották.

A vár Szlovákia területén fekszik, míg az alatta elterülő falu Magyarországhoz tartozik. Történetük izgalmas emléket őriz. A trianoni békeszerződés mind a falut, mind a várat Szlovákiához csatolta. A legenda úgy szól, hogy Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészének, Dr. Krepuska Gézának hatalmas birtoka és jól menő bazaltbányája volt az elcsatolt területen. A Budapesten tartózkodó határrendező bizottság egyik angol tagja éppen ekkor került az orvos kezelésébe, aki a sikeres gyógyítást követően meggyőzte, hogy látogassanak el a településre. Így is történt, és a bizottság követei ezzel megtapasztalhatták, hogy Somoskő csaknem színmagyar falu. Hosszas vita és jogi procedúra után végül a Népszövetség (a mai ENSZ elődje) 1923-ban hozott döntésével visszacsatolta Magyarországhoz Somoskőt és Somoskőújfalut.

A vár azonban maradt a határ túloldalán, így a faluból a romhoz sétálva átlépünk északi szomszédunkhoz. A hegyoldalban különleges geológiai képződményeket, bazaltömlést (azaz oszlopos elválású bazaltorgonákat), illetve kőtengert találunk.

Nyitvatartás

Minden nap 7:00 - 19:00 között

Árak:

A vár Szlovákiához tartozik, a belépődíjat pedig Euroban és Forintban is fizethetjük.

• Felnőtt belépő: 1,15 EUR
• Gyermek belépő: 0,50 EUR

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!