A várhoz egy szépen kiépített sétaúton kanyaroghatunk fel az alsó bejárattól, hogy a 296 méteres Vár-hegyet megkerülve az északi oldalon lévő tulajdonképpeni várkapuhoz érjünk. Ne egy klasszikus, szabályos várra számítsunk, hanem egy szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, vermekkel és alagutakkal szabdalt középkori építményre.

A vár két részből áll, az alsó és a felső várból. A később épült alsó vár jelentette a védelmi vonalat, itt láthatjuk az ötszög alapú olaszbástyák maradványait is. A meglepően kisméretű udvaron állították fel újonnan a fából készült kiállítótermet, ahol a középkori élettel ismerkedhetünk meg. A falakon lőréseket, az udvaron pedig istállónak és a termények tárolására használt vermeket, üregeket láthatunk. Itt találjuk a vár 20 méter mély ivókútját is, és bár sokáig élt a legenda, hogy innen egy alagút vezet a - 20 km-re lévő - egri várhoz, ezt sosem találták meg. Feltárták viszont a vár kazamata-rendszerét, azaz a sziklába vésett, szűk járatait. A vár építői hamar felfedezték, hogy a riolittufa jól formálható, ezért számtalan föld alatti járatot, barlangot alakítottak ki a vár körül és a vár alatt, melyek nagy részét ma is végigjárhatjuk. Egy sziklába vájt gyalogos átjárón juthatunk a felső várba is, amelynek közepén egykoron a lakótorony állt, a mindenkori földesúr lakhelye. Erre épült a kisebb és vékonyabb falú öregtorony, ahol vélhetően az őrség lakott. A felső várat is több méter magas bástyák védték, ahonnan most nem a veszélyt jelentő törökökre, hanem az alattunk fekvő településre, a Tarna-völgyre és a távolabbi Mátrára látunk rá.

A vár körül egy sétaösvényt alakítottak ki, ahonnan tovább gyönyörködhetünk a kilátásban, miközben kézzelfogható közelségből ámulhatunk elődeink munkáján. A sziklafolyosók és a sziklába vájt kisebb-nagyobb termek, a szabálytalan járatok és széles falmaradványok, a sziklával szinte összenőtt vár látképe és a várból látható táj teszi igazán vadregényessé látogatásunkat.

A vár története

A két nagy hegység közt folyó Tarna-patak völgye és a fölé magasodó vulkáni csúcs tökéletes helyszínnek bizonyult ahhoz, hogy az északra vezető utakat ellenőrzése alatt tartsa; valószínűsíthetően ezért is épült ide a siroki vár. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtokolta az egész környéket, de a vár építéséről csak annyit tudunk, hogy a tatárjárás után kezdődtek a munkálatok. 1267-ben már biztosan állt, hiszen ekkor említik először írásban; jó fél századdal korábban, mint az alatta fekvő várost. A 14. században királlyá várrá nyilvánították, és bár a sokszor cserélt gazdát, mégis fejlődésnek indult: megerősítették a várőrséget, építkeztek, és benépesült a környék. Ekkor, 1389-ben alapította meg hivatalosan a falut Sirok-alja néven a korabeli tulajdonos. Mátyás uralkodása alatt egy birtokvitában személyesen erősítette meg Országh Mihály nádor jogát a várra, így ettől fogva egy évszázadon keresztül az Országh család birtokában maradt a siroki vár.

1550-től a török hódítás közeledtével a siroki is beilleszkedett a végvári rendszerbe, és bár eddig csak a földesurak használták, hirtelen hadászati jelentősége lett, mint Eger egyik legerősebb elővárának. Az 1560-es évek elején megerősítették a felső várat, és ekkor épült meg az alsó vár is. Sirok erős, bevehetetlen várnak tűnt, és bár a török hódoltság határvidékén állt, a törökök nem is próbálkoztak a megtámadásával. 1596 októbere azonban megpecsételte a vár sorsát: Eger eleste után hatalmas török csapat közeledett Sirok felé, a vár védői pedig a reménytelen helyzetet látva elmenekültek. A törökök egy kardcsapás nélkül foglalták el a várat. Az új gazdák megerősítették a bástyákat és hosszú időre berendezkedtek: mindennapjaikról az alsó várban lévő kiállítóhelységben részletgazdag tárlat látható, korabeli ruhákat és fegyvereket is kipróbálhatunk. Szűk egy évszázaddal később a történelem megismételte magát: ezúttal a császári csapatok vették be a várat, a törökök pedig fejvesztve menekültek. A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc leverése után a többi magyar várhoz hasonló sorsra jutott: felrobbantották, használhatatlanná tették a császári seregek.

Ekkortól várromként tartjuk számon; állapota pedig egyre csak romlott, amíg a 20. században meg nem kezdték az állagmegóvási és régészeti munkákat. A föld alatti folyosókat és a termeket megtisztították a törmelékektől, az omladozó falakat megerősítették, feltárták az alsó várat. A 2000-es években megépült a felvezető út, és elkészült a teljes alsó vár rekonstrukciója. 2015 nyara óta a felső vár is látogatható. Igazi turisztikai attrakció lett a vár, ahol naponta kétszer megnézhetjük a rekonstruált ellensúlyos szerkezetű felvonóhidat. 

A szerző tippje:

• A vár bejáratától ha a várnyereg felé fordulunk, egy kellemes sétával a K jelzésen elérjük a Barát és Apáca-sziklákat. A különleges formájú szikláknak a monda szerint az a története, hogy egy barát és egy apáca egymásba szerettek, és kővé váltak. Valójában kialakulásuk oka sokkal prózaibb: a vulkáni tevékenységből megmaradt riolittufa jobban ellenállt az eróziónak, így a körülötte lévő puhább kőzetek lekoptak, a keményebb sziklák pedig így kiállnak környezetükből. A sziklaalakzatok mellől visszanézve csodás a kilátás a várra. Ha még egy kicsit továbbsétálunk, a Törökasztal elnevezésű lapos sziklától a Barát és Apáca-sziklákkal megtámogatott panorámaképet kapunk.
• A vártúrát össze lehet kötni a siroki tájház meglátogatásával. Ebben az esetben érdemes kombinált jegyet kérni.

Nyitvatartás

• április 1. - október 31.: minden nap 10:00 - 18:00
• november 1. - március 31.: minden nap 9:00 - 16:00

Árak:

• Felnőtt: 1000 Ft
• Csoportos (min. 15 fő): 800 Ft
• Diák vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP igazolvánnyal): 500 Ft 
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2000 Ft/család
• Siroki lakcímkártyával rendelkezők részére: 300 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 augusztusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!