A Boldókő-hegy Boldogkőváralja község felett emelkedik, ezen áll a szabálytalan alaprajzú, sokat látott, milliónyi tulajdonosváltást megért, ennek ellenére az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk. A környék már 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, úgyhogy természetélményért nem kell messzire menni.

Nem tudni pontosan, ki és mikor építtette a boldogkői várat; csak annyi biztos, hogy a tatárjárás után emelték valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetség tagjai. A bizonytalan tényeknél viszont sokkal érdekesebb a legenda, amely szerint egy Bodó nevű aszalómesternek köszönhetjük az építményt. Történt ugyanis, hogy amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, ennél a jobbágynál bújt el a pincében, aki kivételes leleményességről tanúbizonyságot téve süketnek tettette magát, és félrevezette a királyt kereső – ezek szerint nem túl eszes – tatár csapatot. IV. Béla így megmenekült, és cserébe megjutalmazta Bodót Aszaló és Bodolló községekkel - de csak azzal a feltétellel, ha Bodó várat épít a területen. Szerencsére az aszalómesternek volt hét szép lánya, akik furfangosan kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll az építkezésbe. Hét éven belül kész is lett a vár, amit kezdetben Bodókőnek nevezetek. A monda szerint a hét lány esküvőjét egyszerre tartották itt, a díszvendég pedig maga a király volt, és ez alkalommal így rendelkezett: „E vár ezek után Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.”

Nehéz és meglehetősen unalmas lenne felsorolni a vár összes birtokosát, sőt, a történészek szerint még az oklevelek alapján is igen bajos nyomon követni az építmény sorsát. Annyi valószínűsíthető, hogy az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat a Drugeth család építtette (ők Károly Róberttől kapták a várat 1312-ben), további bővítésekre pedig a XV. században került sor. Ekkor szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek a déli részen, és felépítették a patkó alakú kaputornyot, valamint egy külső falat a keleti oldalon.

A tulajdonosok közül talán a Bebek família a legérdekesebb; őket a kor leghírhedtebb családjai között tartották számon. 1542-ben a vár Patóchy Ferenchez került, akinek Zsófia nevű lánya Bebek Györgyhöz ment feleségül. A férfi nem ismert félelmet, imádta a nagy lakomákat, és híres volt arról, hogy rengeteget bír inni. Bár vitéz katonának tartották, az uralkodók felé általában nem volt túl hűséges. Számára inkább az volt a fontos, hogy ne veszítse el a hatalmát - emiatt nem riadt vissza semmiféle bűntől. Úgy tartják, Boldogkő várában pénzhamisítással is foglalkozott. Az épület végül nem sokáig volt a birtokában, 1560-ban elcserélte Sárközy Mihállyal.

Az ezt követő években Balassi Bálint is sokat tartózkodott a falak között, itt írta például Borivóknak való című versét, ami a 9. osztályos irodalomórákról lehet ismerős. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt.

Ezután ismét egymást váltogatták a tulajdonosok, majd szomorú esemény következett be a vár életében: I. Lipót király parancsára az 1700-as évek elején felrobbantották, ami miatt lakhatatlanná vált. Helyreállítása során kapta a neogótikus stílusjegyeket, amelyek miatt az eredeti állapotokra sok helyen ma már nehéz következtetni.

1890-ben a vár a Zichy család birtokába került, és egészen 1945-ig, államosításáig az övék volt. 1963-ban régészeti feltárásba kezdtek, a helyreállítási és állagmegóvási munkák után pedig turistaszállót alakítottak ki a hajdani palotában. Az is maradt a 90-es évek elejéig, amikor viszont Közép-Európa legnagyobb hadtörténeti és ólomkatona-kiállítását hozták létre benne. A terepasztalon látható például a muhi csata aprólékosan kidolgozott jelenete több mint ezer figurával – egy rendhagyó történelemóra jó szemléltetőanyaga lehetne.

Az önkormányzat kezelésében álló vár azóta kétszer is átesett rekonstrukción. 2002-ben két toronyra védőtetőt helyeztek, összekötötték a pincét és a borozót (praktikus, ha az ember a kiállítások megtekintése után inna egy fröccsöt), és kiépítettek egy kb. 100 méter hosszú gyilokjárót, illetve létrehozták a sziklakijárót az úgynevezett Oroszlánsziklán – ez az a jellegzetes rész, ami fotóról kapásból felismerhetővé teszi a boldogkői várat.

2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki; helyreállították a szárazmalmot, amit ma bárki kipróbálhat; kilátót hoztak létre, valamint egy rakás történelmi tárlatot létesítettek. Lett például ásvány-, címer- és zászlókiállítás, pénzverde, kovácsműhely. Egy teremben hadtörténeti eszközöket mutatnak be, de ott az elmaradhatatlan börtön és a kínzókamra is.

A legjelentősebb rendezvény természetesen a hagyományos középkori várjátékok, amit mindig augusztus első hétvégéjén tartanak. Tavasztól őszig, pontosabban húsvéttól októberig minden hétvégén programokkal, többek között a Kóborlovagok párbaj- és fegyverbemutatóival, na meg jelmezes tárlatvezetéssel szórakoztatják a látogatókat. Lent a Castrum Boldua középkori étteremben korabeli receptúrák alapján készített ételekkel várják a megfáradt vándort.

Nyitvatartás

• márciustól: hétfő-vasárnap  9:00-16:00
• májustól szeptemberig: 8:00-20:00
• áprilisban és októberben: 8:00-18:00
• novembertől márciusig: csütörtök, péntek, szombat, vasárnap 9:00-16:00

A téli nyitva tartás szerint hétfő, kedd, szerda napokon zárva tart a vár.

Árak:

Jegyárak

• felnőtt: 1300 Ft
• diák/nyugdíjas: 900 Ft

Kedvezmények

• minden 15 fő után 1 főnek ingyenes a belépés (a belépőjegyek egy összegben történő vásárlásánál
• munkanapokon a belépőjegyek árából 300 Ft kedvezmény jár

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!