Vissza

Tatai vár

A tatai Öreg-tó partján álló vár vízben tükröződő, mesébe illő látványa 700 éve kápráztatja el az embereket. Bár hadászati szempontból sosem töltött be jelentős pozíciót, már az uralkodók is kiemelt figyelmet fordítottak az erődítményre és a településre. Kevesen tudják, hogy ma már csak az épület negyede látható; ez egykor a déli szárny volt, ami napjainkban a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont. Bemutatják a középkori kőtárat és a lovagtermet; megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, és megcsodálhatod a színpompás római szobát is. 

A vár királyok és előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt. Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király, II. Ulászló, majd a gazdag Esterházy család birtokolta és szépítette falait. Az erődítmény „elődjét” valószínűleg a Lackfi család emeltette a XIV. században. Mindenkinek ismerős Arany János halhatatlan művének első énekében az a jelenet, amikor a hadsereg élén lovagló vitéz így szólítja meg Toldit: „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” Ő az a Lackfi nádor, aki a valóságban Tata birtokosa volt a XVI. században. Nevéhez nemcsak a tatai vár elődjének megépítése fűződik, hanem egy történelmi legenda is, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei. 

Zsigmond annyira beleszeretett Tatába, hogy szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már teljes pompájában állt az előző alapjaira épített mai vár az Öreg-tó partján itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben, mint a mostani. A város ebben az időben élte a fénykorát. 

A Mátyás király által hozzáépített teraszok, kerengők és kaputorony az épületet igazi reneszánsz várkastéllyá alakították. 

A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, függetlenül attól, hogy hogy a XVI. században - a dunántúli végvári rendszer tagjaként - erődítést kapott.  1597-es nevezetes visszafoglalását a magyar furfangnak köszönhettük. Két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Amikor leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, amivel berobbantották a várkaput. Az óriási riadalmat és kavarodást kihasználva Pálffy Miklós főkapitány emberei diadalt arattak a törökök felett. 

A XVI. század folyamán az épületen erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. A tulajdonosait sűrűn cserélő, egy tűzvésznek is áldozatul eső, igencsak romos erődítmény a XVIII. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől - így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny. 

Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat; így kapott például gótikus stílusú ablakokat. A romantikus külső az ablakkeretekkel, kapubejáróval, híddal, a kápolnafalra felhúzott törönnyal nagyrészt nekik köszönhető. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt. 

1964 és 1973 között zajlott az épület régészeti feltárása és műemléki helyreállítása; a következő nagyobb felújítás pedig 2017-ben vette kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül. 

Látnivalók

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. A tárlat Európa-szerte egyedülálló különlegessége a „Római szoba” - ezt semmiképpen ne hagyd ki! A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) II. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a falakat és mennyezetet. 

Ha itt járunk, megéri beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. Érdemes meglátogatni az immár hatvan éve a várban működő Kuny Domonkos Múzeumot is, amely ideális választás, ha érdeklődsz a történelem iránt, de unod a kiállítótermek monoton, végeláthatatlan sorát. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra ajánlott menni, avagy balról kerülni. Belül elkalandozhatsz a középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben pedig megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat. 

Nyitvatartás

  • hétfő: szünnap
  • kedd - péntek: 10:00 - 18:00
  • szombat - vasárnap: 9:00-18:00

Árak:

Belépőjegy

  • teljes árú: 1000 Ft
  • csoportos (10 főtől): 800 Ft/fő
  • kedvezményes:  500 Ft
  • családi (2 felnőtt + 2 vagy több 18 év alatti gyermek): 1800 Ft

Egyéb szolgáltatások

  • tárlatvezetés 10 fő alatt: 3000 Ft
  • tárlatvezetés 10-30 főig: 4000 Ft
  • tárlatvezetés 30 fő felett: 5000 Ft
  • fotójegy: 1500 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

  • 0

Üzlet

Cím:
2890 Tata Váralja u. 1-3.
Telefon:
Nyitvatartás:
  • H : 00:00 - 23:59
  • K : 00:00 - 23:59
  • Sze : 00:00 - 23:59
  • Cs : 00:00 - 23:59
  • P : 00:00 - 23:59
  • Szo : 00:00 - 23:59
  • V : 00:00 - 23:59

A SALEBOOK.EU WEBLAP ÉS A HOZZÁTARTOZÓ APPLIKÁCIÓK használatával hozzájárulását adja ahhoz, hogy cookie-kat használjunk az alábbiakban írt Cookie Szabályzatnak megfelelően.