Csesznek vára
Kevés olyan erődítménye van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Akik idelátogatnak, biztosan nem fognak unatkozni.
Az építmény alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai oly nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki. A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robosztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó és felső vár. Még így romjaiban sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt a várurak és lovagok idejében.
Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el: az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt. Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, így keletkezett Csesznek vára. A tekergőző kígyó pedig ezért került a Garaiak címerébe - legalábbis a szóbeszéd szerint. Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a XIII. század második harmadában már állt egy kisméretű tornyos palota a sziklaszirten. A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is.
Virágkorát a XV. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére a várat barokk palotává formálták. Állapota akkor indult jelentős romlásnaka, amikor a család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból. Az elhagyott várat az 1810-es földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.
Jó alternatíva lehet – a várlátogatás mellé – adrenalintúra jeligével az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg. A mászópályák a kezdőknek (Ostromlók útja), a gyakorlottabbaknak (Várpanoráma út) és a profiknak (Tálos Zoltán-emlékút) is tartogatnak kihívásokat. Csesznek és környéke a via ferratára még rá tud tenni egy lapáttal: olyan elsőrangú kirándulóhelyeket kínál, hogy nem győzzük majd kapkodni a fejünket a táj szépségeit látva. A Kőmosó-szurdok és az Ördög-árok páratlan sziklaképződményei, a Kecske-barlang, vagy a Cuha-völgy, melyet akár kisvasúttal, akár gyalog is érdemes bejárni – mind-mind kihagyhatatlan célpont.
Nyitvatartás
A vár egész évben látogatható.
- minden nap: 9:00-19:00
Árak:
- Felnőtt: 700 Ft
- Diák/nyugdíjas: 500 Ft
Egyelőre csak készpénzzel lehet fizetni.
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

- 0
Üzlet
- H : 00:00 - 23:59
- K : 00:00 - 23:59
- Sze : 00:00 - 23:59
- Cs : 00:00 - 23:59
- P : 00:00 - 23:59
- Szo : 00:00 - 23:59
- V : 00:00 - 23:59
0/5
0 értékelő